Nyilatkozat 2019-11-08
기자 | 이메일 조회수 259  댓글 0
 
Ezennel kikiáltjuk Csoszon függetlenségét és a csoszoni polgárok szabadságát. Kijelentjük a világ nemzetei előtt azért, hogy kinyilvánítsuk az emberek közötti egyenlőség princípiumát, és továbbadjuk minden utódunknak, hogy élvezzék örökké népünk túlélésre való igaz jogát. Kijelentjük ezt népünk ötezer évnyi történelmére támaszkodva és húsz milliós nemzetünk hűségét egyesítve, annak érdekében, hogy örökké biztosítsuk a nép szabad fejlődését, és felvetjük ezt a problémát annak érdekében, hogy mi is csatlakozzunk ezen fontos lehetőséghez és szerencsés fordulóponthoz, mely az emberiség lelkiismeretének megtestesülése. Ez az ég parancsolata, a kor fő áramlata és az egész emberiség közös túlélési jogának megfelelő mozgatórugója. Semmi az ég alatt ennek útját nem állhatja, el nem fojthatja.
Egy letűnt kor örökségeként megmaradt agresszió és önkényuralom oltárán áldoztak fel minket, és a történelem kezdete óta, több ezer éve először immár tíz éve tart az a fájdalom és szenvedés, amit egy idegen nép elnyomása alatt kell eltöltenünk. Mennyit vettek el tőlünk ez idő alatt túléléshez való jogunktól? Mennyi minden akadályozta ez alatt szellemi fejlődésünket? Mennyi seb esett népünk méltóságán és becsületén? És hány olyan lehetőséget vesztettünk el, melyben kiemelkedő újdonságokkal és kreativitásunkkal hozzájárulhattunk volnaa világ kulturájának áramlatához?
Ah! Ahhoz, hogy tudassuk a világgal régi sérelmeinket, hogy kitörjünk jelen szenvedéseinkből, hogy elhárítsuk a jövőbeni veszélyeket, és felszabadítsuk és kiterjesszük nemzetünk lelkiismeretét és országunk méltóságát és erkölcsiségét, hogy megfelelően műveljük minden egyes állampolgár jellemét, hogy szerencsétlen gyermekeinknek ne a szégyenteljes jelent hagyjuk örökül, hogy teljes boldogságot biztosítsunk utódainknak, legfőbb és legégetőbb feladatunk népünk függetlenségét biztosítani. Ezért ma húsz millió lélek fog kardot szívében, és az egyetemes emberiség és a korfelfogás az igazságosság seregével és az erkölcsi törvény fegyverével segít minket, milyen erő állíthatna meg minket, mi téríthetne el attól, hogy hogy elérjük ügyünket?

Nem azért vagyunk itt, hogy megbüntessük Japánt árulása miatt, amiért a 1876-os Baráti szerződés óta több, komoly megállapodást megszegett. Nem is a hűség hiányáért akarjuk megróni, csak mert tanáraik a pódiumon, vagy politikusaik a közéletben ősi dinasztiáktól örökölt életmódunk miatt gyarmatként, civilizált népünkre pedig barbárokként tekintettek, és csak a hódítók élvezetét tartották szem előtt, míg ősi társadalmunk alapjait, vagy népünk kiváló jellemét figyelembe sem vették. Az önvizsgálat és Önmagunk bátorításának sürgőssége nem hagy időt bíráskodnunk mások felett. Megállás nélkül dolgozunk azon, hogy hiányok nélkül, aprólékosan felkészüljünk a jelenre, ezért nincs időnk arra, hogy megbüntessük őket a múltbeli sérelmekért, vagy rávilágítsunk hibáikra. Legfontosabb feladatunk ma önmagunk újjáépítésében, és nem mások elpusztításában rejlik. Munkánk célja, hogy lelkiismeretünk ünnepélyes parancsára megrajzoljuk sorsunk új vonalát, nem pedig, hogy múltbeli neheztelések vagy pillanatnyi érzelmek miatt irigykedjünk vagy kiközösítsünk másokat. Szándékunk az, hogy helyreállítsuk és kijavítsuk a természetellenes, logikátlan idegen helyzetet, mely az elavult ötletekhez és hatalmakhoz láncolt japán politikusok törekvésének esett áldozatul. Helyre kell állítanunk azt a folyamatot, mely során ezek helyes és tisztességes alapelvekké válnak. A két ország násza kezdetektől nem a nép kívánságából eredt. Nézd csak a jelen helyzetet, mely ennek eredményeképp a silány elnyomás, az egyenlőtlenség és a hamis számadatok között csak még inkább elmélyítette a gyűlölet szakadékát két olyan nép között, mely nem érti meg egymást és ezért együtt soha nem élhet békében. Hiszen ki ne látná, hogy a legrövidebb út az egymással szembeni indulatok lecsendesítéséhez és a jólét elhozatalához az, ha késlekedés nélküli, felvilágosult tettekkel orvosoljuk a múlt hibáit, új, baráti helyzetet teremtünk mely a valódi megértésre és rokonszenvre alapoz? Illetve ha erőszakkal akarnánk egy haraggal és gyűlölettel telt húsz milliós népet leláncolni, az nem csak hogy nem válhatna a Kelet örökös békéjének zálogává, de elmélyítené a Kelet békéjében és krízisében döntő szerepet játszó négyszáz millió kínai polgár Japán iránt érzett, félelmét és egyre növekvő irigységét. Ez egész biztosan a távol-keleti régió népeinek kölcsönös pusztulásához és tragédiájához vezetne. Ezért Csoson függetlenedésének célja, egyrészről az, hogy népét a megfelelő élet jogszerű útjának keresésére indítsa; másrészről esélyt adjon Japánnak arra, hogy elforduljon a rossz iránytól és a Távol-Kelet vezetőjeként beteljesítse felelősségét és ezzel megszabadítva Kínát szorongásaitól és félelmeitől mely még álmukban is kíséri őket. Illetve hogy a világ, és ennek fontos részeként a Kelet békéjének, illetve az emberiség boldogságának fontos lépcsőjévé váljon. Ah, Hogyan is tekinthetnének ezt egyszerű érzelmi kérdésnek! Íme, egy új világ tárult fel szemünk előtt. Az Erő Kora letűnt, és az Erkölcs Kora jött el. Az erkölcsi törvény és az emberségesség szelleme, mely elmúlt évtizedek alatt folyamatosan csiszolódott és formálódott, most az új civilizáció sugarait kezdte szórni vonja az emberi történelemre. A földre érkező új tavasz minden teremtményt túlélésre ösztönöz. Ha a múlt olyan volt, mint a kegyetlen hideg mely az ember lélegzetét is benn fojtja és őt mozdulatlanságra kényszeríti. Akkor a jelen tagjaiba a tavasz balzsamos szellője és melege lehel új életet.
A világ ismét visszatérő változás hullámait meglovagolva, többé nincs okunk tétovázni, vagy tétlenkedni. A végsőkig megvédjük a szabadsághoz való közös jogunkat, és élvezni fogjuk a teljes élet örömét. Gazdag alkotó képességünket felvonultatva tiszta és ragyogó nemzeti kultúrát hozunk el a tavaszi levegővel teli földre. Ennek segítségével leszünk szabaddá.
A lelkiismeret velünk van; az igazság is velünk tart majd. Öreg és fiatal mind felpattan sötét és dohos nyugvóhelyéről, a természettel együtt boldogan és jókedvűen támadunk majd fel. Régi őseink szelleme láthatatlanul is védelmez minket, kívülről pedig a világ áramlat segít minket, ezért a kezdet már fél siker. Induljunk hát lendületesen előre, fényt követve.

Három Fogadalom

1. Ez a felkelés a nép kívánságára az igazság, emberségesség, élet és méltóság elveinek érdekében születt. Csak szabadságunk szellemét akarjuk bizonyítani, nem fogunk önkényes érzelmek miatt letérni a helyes útról.
2. Az utolsó emberig és az utolsó pillanatig hűségesen fogjuk képviselni a nép valós szándékait.
3. Minden tettünk a tisztességet tartja majd szem előtt, és érveink és magatartásunk a lehető legtisztességesebb és becsületesebb lesz.
A Koreai Királyság 4252. évében, (1919.) március hó első napján
Son Pyong-hui, Kil Son-ju, Yi Pil-chu, Paek Yong-song, Kim Wan-gyu, Kim Pyong-jo, Kim Chang-jun, Kwon Tong-jin, Kwon Pyong-dok, Na Yong-hwan, Na In-hyop, Yang Chon-baek, Yang Han-muk, Yu Yo-dae, Yi Kap-song, Yi Myong-yong, Yi Sung-hun, Yi Chong-hun, Yi Chong-il, Lim Ye-hwan, Pak Chun-sung, Pak Hui-do, Pak Tong-wan, Shin Hong-shik, Shin Sok-ku, O Se-chang, O Hwa-yong, Chong Ch’un-su, Choe Song-mo, Choe Rin, Han Yong-un, Hong Pyong-gi, and Hong Ki-jo